Egy kapcsolat baromi kemény meló. Még fontosabb, mint a civil hivatásod. Ugyanis ez az alapja mindennek. Szó szerint, hiszen, ha egy kapcsolat alapja nem sziklaszilárd akkor az már rég rossz. A jövőben pedig úgy is kibukik valahol. 

Nem okoskodni szeretnék, az elmúlt évek tapasztalataiból merítenék néhány példát, amelyek segítették, formálták az életünket és még erősebbé tették a kapcsolatunkat.

1. Hála 

Minden nap adj hálát, hogy van egy társad. Biztosan neked is vannak nehéz napjaid, ahogy nekem is. Ő még akkor is elvisel, amikor magadat is nehezen tudod. Minden együtt töltött perc ajándék. A háládat nyugodtan kinyilváníthatod felé, mondd el neki, hogy milyen hálás vagy érte. Hidd el, értékelni fogja.

2. Támogatás

Bármit is talál ki, támogasd! Ha van egy hobbija, amit te utálsz, akkor is. Fogadd el, hogy ő azt szereti. Hiszen neked is vannak lehetetlen ötleteid, amiben ő széles vállal mögötted áll. Ez is oda-vissza működik.

3. Bizalom

Ha ez nincs, akkor mondj fel! Bár a listán harmadik pont, de ez is nagyon fontos elem. A bizalmatlanság olyan, mint a méreg. Csak kárt okoz. Nem véletlenül van veled, nem is jobb híján, azért vagy te a párja, mert minden bizonnyal téged szeret.

4. Megbocsátás

Vitatkozni ér. Sőt, olykor szükségszerű. Viszont megbocsátani kötelező. Nem egy megcsalásra értem ezt, mindenki maga tudja, hogy mit képes megbocsátani, illetve, azt is, hogy a kapcsolata mit bír el. A hirtelen odavetett megbántásokra értem. Ahogy az jött, úgy szépen engedjük is el.

5. Figyelem

Figyeljetek mindig egymásra. Ne csak, akkor ha már baj van és romlik a helyzet. Néha elég, ha csak meghallgatod és megértően bólogatsz. Fontos mindkettőtöknek, hogy a másik odafigyeljen rá. Hány olyan beszélgetésetek van, hogy 'hé figyelsz te rám? Egy se legyen, ha figyelsz, figyelj rendesen!

6. A szavak ereje

Varázsszavak: sajnálom, bocsáss meg, köszönöm és a szeretlek.

Már Kowalsky-ék is megmondták a tutit. Ezeknek a szavaknak varázserejük van. Ne légy rest bocsánatot kérni, ha hibázol. Ha kapsz valamit azt, köszönd meg szívből. És ha szeretsz valakit, akkor tudasd vele minden egyes nap.

7. Tisztelet

Tiszteld a másikat! Ne tegyél olyat, amit ha veled is tennének fájna neked. Kicsit úgy is működik ez, amit adsz, azt kapsz. Ha tiszteled a párod, bizony ő is tisztelni fog téged. Tiszteletben tartja a döntéseidet és nem kérdőjelez meg semmiben.

8. Meglepetés

Az teljesen mindegy, hogy milyen régóta vagytok együtt, a meglepetés mindig feldobja a dolgokat. A hétköznapokon egy váratlan szál rózsa, teljesen bearanyozza a napodat. Akármennyire szeretünk kapni, azért adni is jó. A nők is előrukkolhatnak olykor meglepetésekkel. 

9. Megújulás

Ne hagyd, hogy a hétköznapok rutinjává váljon a kapcsolat. A megszokás nem opció. Ha mégis megszokássá válna a dolog, akkor mielőbb tegyetek ellene és rázzátok fel magatokat, egymást. Olyan nincs, hogy csak az egyik hibázik, kettőn áll a vásár. Ez a ti projektetek!

10.Tanulj a múlt hibáiból!

Egy kapcsolatban ugyanazt a hibát nem szabad elkövetni többször. Hiszen, ha egyszer megbocsátottatok a másiknak, minden bizonnyal legközelebb is meg fogtok. De, ha egyszer megbocsátasz és túl tudtok lépni az akadályon, azt a jövőben soha többé nem ér emlegetni.

+1: Minőségi idő

Iktassátok be a rohanó tempóba az együtt töltött időt. Nem kell mindig randizni menni, az se árt azért. Néha egy kettesben töltött otthoni este is többet ér mindennél. Nevessetek együtt, egymásom, magatokon. Dolgozzatok azért, hogy működjön, hiszen csak úgy magától nem fog.

Ez a mi receptünk, a lista pedig évről évre folyamatosan bővül. 

Van az amikor, valami olyasmit adtál ki magadból, hogy nem űrt hagy maga után, hanem egy óriási krátert. Ez történt, amikor megírtam a búcsú levelet a Nagyapámnak. Fogtam mindenre, azt, hogy miért nincs új bejegyzés, nincs időm, rengeteg a munkám, folyton rohanok, stb. Igazából ez az oka, emésztenem kellett és elengedni a múltat. 

Már december közepén elhatároztam, hogy ez lesz az új téma. Ahhoz, hogy legyen jövőnk, meg kell érteni a múltat. A 2015-ös év számomra igazán jó volt. Hozott magával egész sok mindent, leckéből nem keveset. Viszont bárakárki, aki az életünket rendezi ott fenn, legyen az a Jó Isten vagy bármelyik vallásnak azon megfelelője soha de soha nem ad akkora feladatot, amekkorát ne bírnánk el. 

Nincsenek újévi fogadalmaim, viszont folyton motiválni kell magam, ahhoz, hogy elérjem a tervezett feladatokat/célokat. A motivációs könyveket nem minden esetben tudom emészteni, ennél én sokkal vizuálisabb vagyok. Vannak a témával kapcsolatban nagyon jó blogok, amik újabban az én személyes kedvenceim. 

Itt találod őket:

http://stylemydream.hu/

http://oromterv.blog.hu/

Amikor elkezdtem blogolni, már akkor készítettem magamnak egy motivációs táblát, ami a nappaliban van kitéve. Ne gondolj nagy dologra. Egy parafa tábla, amin képek, idézetek vannak, illetve városok, ahová szerettem volna eljutni. Mivel nagy részét teljesítettem, így megérett egy új tábla készítése.

Hogy miben segít? Ha két bal lábbal ébredsz, amikor még magad is nehéz elviselni nemhogy a világot, akkor jól jön egy pillantás a tábládra és már is tudod, hogy ezt a hozzáállást aztán baromira nem engedheted meg magadnak. 

Néhány napja pedig egy évrendező füzetet találtam az egyik csoportban. Akkor eldöntöttem, hogy amint lesz szabadidőm kitöltöm. Először a tavalyi éved kell értékelned, összegezned. A füzetke másik felében pedig az új éved megtervezned. Célokat, álmokat levésni. Csak és kizárólag magadnak. 

Itt tudod letölteni: 

http://yearcompass.com/

Értékeltem, összegeztem, terveztem, szerveztem és nagyon jól esett. Ez egy jó mankó lehet, ha elakadsz út közben.

Tehát Kedves 2016, én megteszek mindent annak érdekében, hogy mi jóban legyünk.

Hazugság. Tőled búcsúzni sem volt könnyű. 95' nyár végét írtunk és ahogy a nyár elmúlt, valami körülötted is megváltozott. Már nem viccelődtél annyit és a mosolyod is fakult. Hónapról hónapra gyengültél. Nem tudtam pontosan mi a baj, csak azt láttam, hogy a helyzet egyre csak nehezül. Te nem kértél semmit, csak nyugalmat és békét, hogy amíg vagy, addig meghitten velünk lehess. Annak a napnak minden pillanatára emlékszem. Január volt és vasárnap. Rettentően hideg, tudod az a csontig hatoló. Mentünk hozzátok, engem már nem engedtek be hozzád. Anya és Mama az orvossal diskurált. Szükség van-e még morfiumtapaszra, eddig hallottam, majd halk léptekkel beosontam hozzád. A kályhában égett a tűz, de az ablak is nyitva volt, mert már a fájdalomtól semmit nem tudtál elviselni, se a meleget, se a hideget. Amikor megláttalak hirtelen megijedtem, hiszen alig voltál 35 kiló. De azonnal megöleltelek, elmondtam, hogy mennyire szeretlek és hogy minden rendben lesz. Sírtam, te pedig erősen megszorítottad a kezem. Ekkor lépett be Anya. Nem volt ideges, csak közölte, hogy köszönjek el, mert mennünk kell haza. Másnap éreztem, hogy baj van. A suliból sétáltam haza, a vasút környékén találkoztam a szomszéd Zsuzsival. Ő mondta, hogy siessek, mert sok autó áll a házatok előtt és biztos, hogy baj van. A bolttól szaladtam, a sarkotokon hirtelen megálltam. Kifordult előttem a halottas kocsi. Tudtam mi ez, hisz korábban láttam már ilyet. Krokodil könnyekkel sprinteltem a házatokig, nem törődtem senkivel, a szobádig rohantam. És te már nem voltál ott. Elmentél.

Most még sem fájdalmamban írok, hálás vagyok. Jól hallod, hálás vagyok a Jó Istennek, a sorsnak vagy bár akárkinek, aki lehetővé tette, hogy te lehettél a nagyapám. Annyi mindent tanultam tőled. Neked sosem okozott gondot játszani vagy beszélgetni velem. Emlékszel, amikor a fiúk osztálykirándulásra mentek Anyával Egerbe, én meg beteg lettem. Hánytam, diétára kárhoztattak. Háztartási keksz és tea. Csokira ácsingóztam és te elmentél nekem kimérős bon-bonért. Becsempészted a Mama elől. Máig nem értem, de mire Anyáék hazaértek meggyógyultam. Annyiszor gondolkodtam, mi lett volna, ha...

Ha erősebb vagy, mint a rák? Ha kaptam volna még öt évet belőled? Vajon milyen lenne az élet veled és tetszene neked az én életem? Annyira kevés volt amit veled lehettem. Még nyolc sem voltam, te már itt hagytál. És abban a nyolc évben mennyi mindent adtál. Megtanultam tőled, hogyan kell feltétel nélkül szeretni. Őszintének és egyenesnek lenni, azóta is te vagy az én példaképem. Valamelyik nap ez akadt a kezembe:

"Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet,a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem."

Hát te is ilyen voltál nekem, mint Márai szavai. Nagyszerű. Látod most majd húsz év után, itt ülök és sírok. Sírok, mert most is hiányzol. Úgy megölelnének, és ha ezt tehetném, tudnám, hogy minden rendben lesz. 

Tatuskám, nincsenek rá szavak, hogy mennyire szeretlek.